Mikrobiom-diéta: hogyan formálja az étrend a bélflórát és az immunrendszert

A kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságára hívja fel a figyelmet az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság Gastroenterology című folyóiratában megjelent tanulmány, amely kitér a gyulladást kiváltó és a gyulladásellenes hatású táplálkozás folyamataira. A tanulság röviden: az étrend nem csak az alakodra van hatással, hanem közvetlenül az immunrendszered állapotára is.

Tudtad? A mikrobiom az emberi génkészlethez képest százszoros mennyiségű genetikai információt tartalmaz. Ezért is folyik a kutatása ma intenzív ütemben – a humán biológiánk egy hatalmas, eddig fel nem fedezett rétegét kezdjük csak most megérteni.

Az étrend mint a bélflóra rendezője

A tanulmány rámutat: a mikrobiom összetételét számos tényező befolyásolja – a testedzés, az életkor, az életmód –, de a táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe. Herbert Tilg és Alexander R. Moschen tanulmánya bemutatja, hogy milyen módon befolyásolják élelmiszereink a bélrendszerünkben élő baktériumok összetételét, ezen keresztül pedig az immunrendszerünk működését.

Az immunrendszer 70-80%-a a bélrendszerben található. Tehát amikor a bélflóra kibillen, az nem csak emésztési kérdés – az egész szervezet védelmi rendszere meggyengül vagy túlműködik (utóbbi az autoimmun betegségek alapja).

Gyulladáskeltő és gyulladásgátló étrend

A gyulladáskeltő étrend tipikus jellemzői:

• magas finomított szénhidrát-tartalom (fehér kenyér, péksütemény, cukros üdítők),
• magas omega-6 / alacsony omega-3 arány (sok növényi olaj, kevés halolaj),
• iparilag feldolgozott élelmiszerek, transzzsírok,
• alacsony rost- és zöldségfogyasztás.

A gyulladásgátló étrend pedig:

• rost-gazdag növényi élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák),
• omega-3 zsírsavak (halak, lenmag, chia, dió),
• élő baktériumkultúrák (kefir, joghurt, savanyú káposzta, miso),
• polifenolokban gazdag ételek (bogyós gyümölcsök, zöld tea, extra szűz olívaolaj, étcsokoládé).

Az élelmiszer mint gyógyszer

A tanulmány konkrét következtetése: a kiegyensúlyozott táplálkozás az egészséges mikrobiom és a hatékony immunrendszer kialakulásának is feltétele. A jövőben az élelmiszereket valószínűleg a klinikum részeként a betegségek megelőzésére és kezelésére fogják használni – nem csak energiapótlásként.

Ez nem alternatív medicina, hanem klinikai gasztroenterológia. Az étrend célzott összeállítása ma már bevett kiegészítő kezelés autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegségek, pajzsmirigy-problémák), allergiák, sőt mentális zavarok (a bél-agy tengelyen keresztül) esetén.

4 oszlop a mikrobiom-támogató étrendhez

1. Heti több zöldség és kevesebb hús – a rost az alapja minden bélflóra-stratégiának.
2. Fermentált ételek napi szinten – kefir, élő joghurt, savanyú káposzta. Pár evőkanál is sokat számít.
3. Iparilag feldolgozott ételek visszaszorítása – a tartósítószerek, emulgálók, mesterséges édesítők stresszelik a bélflórát.
4. Polifenolok és omega-3 – bogyós gyümölcsök, halak, lenmag, dió. Ezek a gyulladásgátló mikrobaközösséget támogatják.

Hivatkozott forrás

Az Orvostovábbképző Szemle Online változata az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság folyóiratának, a Gastroenterology különszámáról ír: Táplálkozás, immunitás és a mikrobiom.

A lényeg

Az étrend nem külön emésztési és immunológiai kérdés – ugyanaz a folyamat. A bélflórán keresztül minden étkezésed kihatással van arra, hogy a tested gyulladásos vagy gyulladásgátló állapotban van. Ez hosszú távon meghatározza, mennyire vagy ellenálló a krónikus betegségekkel szemben.