Bélbaktérium: barát és ellenség
A bélbaktériumok arányának változása okozza az elhízást, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és sok esetben a rákot is – ezt mára komoly kutatási evidence támasztja alá. Vannak jó és rossz bélbaktériumok, és ezek aránya közvetlenül befolyásolja az anyagcserét. A jó hír: személyre szabott bélbaktérium-vizsgálattal és az evési szokások átalakításával vissza lehet fordítani a kóros folyamatokat – mondja két magyar orvos.
Tudtad? Egy felnőtt ember beleiben kb. 2 kg baktérium él – számuk 20-szor több, mint ahány sejted van. Több ezer baktérium-faj nélkül egyszerűen nem tudnál emészteni.
Baktériumok – ki az úr a házban?
A többezer féle bélbaktérium nélkül az ember nem tudna emészteni. Ezt eddig is tudták, de hogy vannak jó és rossz bélbaktériumok, és hogy ezek arányát hogyan lehet befolyásolni – az a legújabb kutatások eredménye.
Ha valaki sok, gyorsan lebomló szénhidrátot (cukrot, lisztet, keményítőt) eszik, akkor az ezeket lebontó bélbaktérium-fajták elszaporodnak. Ez vezet évek alatt az elhízáshoz, cukorbetegséghez. A magas inzulinszint a rák esélyeit is növeli – mondja Barna István belgyógyász, túlsúlyosság-szakértő.
Valójában belső ellenség ez a rossz baktérium, hiszen benne él a szervezetünkben, minden formájában jelentkezik. Azonban az a kérdés, hogy mikor szaporodik el, mikor lép át egy olyan kóros mennyiséget, amikor a szervezet számára az inzulinrezisztencia kialakul. Hogy van a szervezetben inzulin, mégsem tud hatni a periférián, mégsem tudja lebontani a szénhidrátgazdag tápanyagokat, mert ez a baktérium ezt egyszerűen lehetetlenné teszi.
Ráadásul minél több az ilyen baktérium valakiben, annál jobban kívánja az egészségtelen ételeket – tehát a folyamat önmagát erősíti. Magyarországon 800 ezer cukorbeteg él, és még többen azok lesznek, ha nem változtatnak az életmódjukon. Európai átlagban a magyarok a legkövérebbek között vannak.
A két fő baktérium-csoport
Két nagy baktérium-csoport dönti el a fogyás-hízás egyensúlyát:
- Bacteroidetes-csoport – a „fogyasztó baktériumok”. Rostokat dolgoznak fel, kevesebb energiát hagynak a szervezet rendelkezésére. Acetát, propionát, butirát rövid láncú zsírsavakat termelnek, amik gyulladásgátlóak.
- Firmicutes-csoport – a „hizlaló baktériumok”. Hatékonyan vonják ki az energiát az ételből, és gyulladásos vegyületeket termelnek.
Schwab Richárd gasztroenterológus szerint egy új eljárással mindenki bélflórája egyénre szabottan megvizsgálható, és életmód-tanácsokat kaphat alapján.
A siker érdekében döntő, hogy az életmódját is megváltoztassuk és ezen belül a táplálkozását specifikusan tudjuk befolyásolni és meg tudjuk nyerni a beteget annak, hogy ezt hosszútávon betartsa, tehát hogy ne egy rövid diétáról gondolkodjunk, hanem egy valós életmódváltásról.
Szénhidrát helyett rost
Nincs szükség drasztikus koplalásra – mondja a módszert kifejlesztő két orvos. Ha valaki alapvetően rostban gazdag ételeket eszik és többet mozog, akkor a szénhidrátot lebontó baktériumok éhen halnak (nem kapnak tápanyagot), és helyettük a rostlebontó jó baktériumcsoport szaporodik el. A következmény: csökkenő vércukorszint és fogyás.
Magyarországon 250 milliárd forintba kerül évente a cukorbetegek kezelése – ami egyszerű étrendi változtatásokkal megelőzhető lenne.
4 oszlop a bélflóra rendezéséhez
- Rost-gazdag étrend. Zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák. A Bacteroidetes-csoport ezekkel táplálkozik.
- Fermentált ételek. Élő joghurt, kefir, savanyú káposzta, miso. Közvetlenül viszi be a hasznos baktériumokat.
- Cukor- és fehér liszt-csökkentés. Ezek a Firmicutes-csoport kedvenc tápláléka.
- Rendszeres mozgás. Nem versenyzős, de minden nap. Diverzifikálja a bélflóra-összetételt.
Tényfeltáró videó
Forrás: Tv2 Tények
A lényeg
A bélbaktériumaid nem semleges utasok az emésztőrendszeredben – aktívan formálják az egészségedet, a súlyodat, sőt a hangulatodat is. A jó hír: a bélflóra-összetétel nem genetikai sors, hanem minden étkezéseddel formálható. 3-6 hónap alatt mérhető változás érhető el.
GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Elsősorban a gyorsan lebomló szénhidrátok (cukor, liszt, keményítő) túlzott fogyasztása, ami elszaporítja a „hizlaló” Firmicutes-csoport baktériumait, miközben éhen halnak a „fogyasztó” Bacteroidetes-csoport tagjai. Ehhez társul a mozgáshiány, az alacsony rost-fogyasztás és a krónikus stressz. Idővel inzulinrezisztencia, elhízás és cukorbetegség alakulhat ki.
A két fő csoport: Bacteroidetes — „fogyasztó” baktériumok, rostokat dolgoznak fel, gyulladásgátló rövid láncú zsírsavakat (acetát, propionát, butirát) termelnek. Firmicutes — „hizlaló” baktériumok, hatékonyan vonják ki az energiát az ételből, és gyulladásos vegyületeket termelnek. Az egyensúlyukat a táplálkozás és életmód közvetlenül befolyásolja.
Négy fő oszlop: 1) rost-gazdag étrend (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák), 2) fermentált ételek (élő joghurt, kefir, savanyú káposzta, miso), 3) cukor- és fehér liszt-csökkentés, 4) rendszeres mozgás. A bélflóra-összetétel nem genetikai sors — 3-6 hónap alatt mérhető változás érhető el.
3-6 hónap rendszeres életmódváltás esetén mérhető változás érhető el a bélflóra-összetételben és a kapcsolódó anyagcsere-mutatókban (vércukor, inzulinszint, testsúly). Ez azonban nem orvosi tanácsadás; krónikus betegség, terhesség, gyógyszerszedés esetén minden esetben konzultálj a kezelőorvosoddal.
HOGYAN ALKALMAZHATOD
Iktass be napi szinten zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonákat. A Bacteroidetes-csoport („fogyasztó” baktériumok) ezekkel táplálkozik, és gyulladásgátló rövid láncú zsírsavakat termelnek (acetát, propionát, butirát).
Fogyassz rendszeresen élő joghurtot, kefirt, savanyú káposztát, miso-t. Ezek közvetlenül juttatnak be hasznos baktériumokat a bélrendszeredbe és segítik a mikrobiom diverzitását.
Csökkentsd a gyorsan lebomló szénhidrátok mennyiségét (cukor, fehér liszt, keményítő). Ezek a Firmicutes-csoport („hizlaló” baktériumok) kedvenc tápláléka, és túlsúlyuk inzulinrezisztenciához és elhízáshoz vezet.
Iktass be napi szintű, nem versenyzős testmozgást (séta, nordic walking, kerékpározás, jóga). A rendszeres mozgás diverzifikálja a bélflóra-összetételt és támogatja a metabolikus egészséget.
Interjú dr. Schwab Richárd, kutató gasztroenterológussal a 👉 VeganOrigo-n
Az interjúból kiderül, hogy milyen hatással van a vegán / növényi étkezés az egészségünkre; mennyire fontos a nyers és bio ételek túlsúlya a táplálkozásunkban; veszélyeztetettebb-e a vegán, ha B12-ről van szó; mi okoz gyulladást a bélrendszerünkben és ennek milyen hatása van a szervezetünkre; mely salátákat érdemes fogyasztani; mi a kapcsolat a bélflóra és az idegrendszer között; és még megannyi hasznos információ.
Sziasztok, csak most találtam ezt az ECHO TV-s anyagot a Klinika című magazin műsor dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal. Klinika (2019-03-09) – ECHO TV
Sok új és alapos ismereteket kapunk, a szokásos infóknál** sokkal-sokkal több dologra jutott idő – nézzétek meg a mikrobiom-diéta youtube lejátszási listámon 🧘♀️
👉 https://www.youtube.com/playlist?list=PLSxYiJUg5N1-LCOC_rdQkL7iVnRmoZOTO
A lejátszási lista ezt a cuki rövid nevet kapta a keresztégben:
Mikrobiom-diéta.hu 🥦 prebiotikus fogyókúra 🥒 Az egészséges, mikrobiom barát, bélflóra helyreállító diéta 🥬 fermentálás
** szokásos info:
Tudták hogy egy átlagos felnőtt szervezetében nagyjából 2,5 kilogramm baktérium él?
Műsorvezető: Talum Fruzsina