A mikrobiom és az elhízás kapcsolata: a tudományos magyarázat

Az elhízás kialakulásában genetikai, környezeti, kulturális, viselkedési és mikrobiális faktorok mind szerepet játszanak. Az utóbbi évek kutatása viszont azt mutatta meg, hogy a mikrobiális tényező – vagyis a bélflórád összetétele – sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint korábban hittük.

Tudtad? Az emésztőrendszered a tested mikrobiom-leggazdagabb régiója: több mint 100 trillió baktérium él itt, és a hízásban játszott szerepük évek óta a kutatások egyik leghangsúlyosabb területe.

Mi az a bélflóra, és miért fontos a hízás szempontjából?

A különböző testrészeken a mikrobák száma és fajgazdagsága eltérő, de az emésztőrendszerben a leggazdagabb. A bélflóra összetétele:

• a születés módjával (hüvelyi szülés vagy császármetszés) kezd kialakulni,
• a táplálkozással (anyatej, később rost- és zsírtartalom) folyamatosan formálódik,
• az életkorral, az életmóddal és a stressz-szinttel tovább változik.

A magas rost- és alacsony zsírtartalmú étrend támogatja a sokféleséget – ez a kedvező irány. A nyugati étrend (zsírokban, finomított szénhidrátokban gazdag, rostokban szegény) viszont csökkenti a baktérium-sokféleséget és fokozza a túlsúly-kockázatot.

A két baktérium-csoport, ami a fogyást és hízást vezényli

A bélbaktériumok közül két csoport van különösen erős hatással a testsúlyra:

• Bacteroidetes-csoport – a „fogyasztó baktériumok”. Több rostot dolgoznak fel, kevesebb energiát hagynak a szervezet rendelkezésére.
• Firmicutes-csoport – a „hizlaló baktériumok”. Hatékonyabban hasznosítják az ételt, így ugyanabból a tányérnyi vacsorából több kalóriát szabadítanak fel a szervezet felé.

A két csoport aránya nem genetikai sors. A táplálkozásod minden napon formálja. Sok finomított szénhidrát, alkohol, kevés rost → Firmicutes előretörés. Sok zöldség, rost, élő baktériumkultúrák → Bacteroidetes visszatérés.

Miért nem mindegy, hogy melyik baktériumokat eteted?

Három mechanizmus dolgozik a háttérben:

1. Kalória-felszívási hatékonyság. A Firmicutes-csoport ugyanabból az ételből többet von ki – ami azt jelenti, hogy két ember azonos kalóriabevitel mellett akár 15-20%-kal eltérő mennyiségű energiát szívhat fel.

2. Szisztémás gyulladás. A felborult bélflóra alacsony fokú gyulladást tart fenn, ami csökkenti az inzulin-érzékenységet, és innen csak egy lépés az inzulinrezisztencia, majd a 2-es típusú cukorbetegség.

3. Étvágy- és hangulat-szabályozás. A bélflóra termeli a szerotonin 90%-át és befolyásolja a leptin (jóllakottság-hormon) szintet. Egyensúlytalanság esetén az étvágyad nem ott áll meg, ahol kellene.

Mit tehetsz mindennap a kedvező arányért?

Négy oszlopon dolgozhatsz egyszerre, fokozatosan:

1. Prebiotikus rostok – csicsóka, articsóka, hagymafélék, fokhagyma, banán, zabpehely. Ezeket a Bacteroidetes-csoport „eszi meg”.
2. Probiotikus ételek – élő joghurt, kefir, savanyú káposzta, miso, kombucha. Közvetlenül viszik be a hasznos baktériumokat.
3. Csökkentett finomított cukor és fehér liszt – ezek a Firmicutes kedvenc tápláléka.
4. Rendszeres, nem-versenyzős mozgás – séta, úszás, jóga. A bélflóra-sokféleséget támogatja.

További háttéranyag

Szakony Szilvia, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház klinikai laboratóriumi vizsgálatok és orvosi mikrobiológia szakorvosának előadása a humán mikrobiom és az obezitás kapcsolatáról:

A lényeg

Az elhízás nem kizárólag a kalória vagy az akarat kérdése. A bélflórád összetétele mérhetően befolyásolja, hogy egy adott étkezésből mennyi energiát szívsz fel és mennyit raktározol. A jó hír: a bélflóra nem genetikai sors – minden napon formálható étrenddel. 3-6 hónap alatt mérhető változás érhető el.